Paramami és Macifiú kalandjai

avagy ami a másikból kimaradt…

10. hónap 2010/06/12

Még a 9. hónapról szóló bejegyzést sem szültem meg, erre Mackó észrevétlenül 10 hónapos lett. Végérvényesen kinőtt a csecsemőkorból a Töpörtyű, és a viselkedése is egyre inkább egy kisgyerekére emlékeztet. Bárhol feláll, önállóan jár-kel a lakásban, játékokat talál ki magának és utánoz mindent, amit tőlünk lát. Beszélget valónk halandzsázva, rettentően hisztizik, ha valami nem úgy történik, ahogyan ő szeretné, és tombol nála a szeparációs szorongás. Utóbbira nyilván közvetlen hatással van az is, hogy 9 és fél hónapos korában visszamentem dolgozni fél napokat, mindenesetre, ha itthon vagyok, akkor Mackóval egy szobában kell lennem. És igen, mielőtt bárki rákérdezne, még akkor is, ha a fürdőbe vagy a vécére megyek.

A súlygyarapodása mostanában érdekesen alakul, nem tudom, hogy a munkám miatt felborult napirendnek, vagy inkább a mozgásfejlődésnek tudjam be, de Macifi gyarapodása nagyon belassult. Most kb 10 000 gramm, viszont szinte naponta hízik és veszít 150 grammot bármikor. A hossza 76 centi, de szinte lehetetlen lemérni, mert fekve már, állva pedig még nem megy. A hozzátáplálás amúgy egészen jól megy, bár a bébiszitternek néha gondja van azzal, hogy megetessen vele bizonyos kajákat. A szoptatást továbbra is folytatjuk, nappal mostanra már csak kb 3 alkalommal. Az éjszakai rendszerünk a munkába való visszaállásnak köszönhetően teljesen felborult. Mackó egy hónapja éjszakánként akár 4-5 alkalommal is felkel, így végső elkeseredésemben – és elveimet megszegve – már tápszerrel is próbálkoztam nála éjszaka, hátha a tej kevés. Hatása ennek sem volt, így csak annak tudom betudni a dolgot, hogy a gyereknek egyszerűen anyahiánya van. Nem tudom, hogy ez meddig fog még folytatódni, nagyon szeretném Macit nem leszoktatni az éjjeli szoptatásról egy éves koráig, de bevallom, hogy a kialvatlanság most jobban gyötör, mint újszülött korában.

Maciboj az idő előre haladtával egyre vagányabb lesz, naponta próbálkozik a nullkezezéssel (ez az, amikor támasz nélkül áll), és egyszerűen nem ismer lehetetlent, ha mobilért, villáért, napszemüvegért (értsd bármiért, ami potenciálisan veszélyes és/vagy drágán pótolható) kell küzdeni. A fokozotabb önállóság, az ezzel együttjáró szeparációs szorongás és hiszti pozitív mellékhatása, hogy Mackónak egyre fejlettebb a szociális érzéke is. Látszik rajta, ha nagyon szeretne valamit, mert igazán édesen tud olyankor bújni, játékot kezdeményez szinte bármikor (még akár az éjszaka közepén is), és határozottan látszik, hogy van humorérzéke. A hét újdonsága, hogy egyes esetekben mintha a testvérféltékenység nyomait is látnám rajta.

Hiába no, öregszik a gyerek (:

 

prés alatt 2010/06/12

Kategória: anyukaság,munka — adryreka @ 6:39 du.

Napok óta próbálom mgefogalmazni, de nem megy. Nem tudom rendesen elmondani, hogy milyen az, amikor az ember egy 10 hónapos mellett dolgozni jár. Nyilván nehéz. Nehéz, mert állandóan logisztikzáni kell a bébiszittert, a munkát, a kaját, a takarítást és a ki tudja még mit. Nehéz, mert részmunkaidőben annyi feladatot kell megoldani, mintha az ember teljes időben dolgozna, no és persze nehéz, mert van benne egy állandó lelkiismeret-furdalási faktor is. A legnehezebb a dolgoban viszont az, hogy ha simán elmúlna egy nap, amikor az ember élvezi a munkát és nem érez lelkifurdalást, akkor majd azért fog.

Mert milyen anya már az ilyen….

 

 
Follow

Get every new post delivered to your Inbox.