Közlekedni gyerekkel nem egyszerű, még akkor sem, ha minden eszközünk adott a dologhoz. Nekünk például van Chicco babahordozónk, ami autósülésként is használatos, valamint van babakocsink (Graco Quattro Tour), amit szeretünk, viszont az én C3-asom annál kevésbé. A QT ugyanis nagyon jó kocsi (nagy, bolygósítható kerekei vannak, állítható karú és több fokozatban dönthető), viszont ennek megfelelően eléggé nehéz is – 15 kiló. Ha mindennek cipelése nem lenne még elég, általában egy sima kiruccanáshoz is kell a pelenkázótáska, ami újabb cipelendő súlyt jelent. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bevásárolni igazán csak ott tudok egyedül a gyerekkel, ahol van bevesárlókocsi, hiszen arra csak rá kell pakolni a hordozót, és akkor legalább ketten együtt is be tudunk menni. (Babakocsival nem is próbáltam még bevásárolni, mert elképzelni sem tudom, hogyan kell tolni a kocsit és vinni a kosarat egyszerre.) Vannak viszont olyan helyzetek, ahol nincsen bevásárlókocsi, illetve a babakocsi sem fér, ilyenek például napjaink oly divatos plázái. Kreatív anyukaként azonban nagy mellénnyel arra gondoltam, hogy pillanatokon belül orvosolni tudom ezt a problémát is, így a Tesz-veszen leütöttem egy Naniát, ami egy kerekes hordozó. Elég csak az autóban tárolt ülést rápattintani a vázra, és már mehetünk is plázázni. Súlyát tekintve az egész csupán 5 kiló, és használatban is meglepően masszívnak tűnik.
Gyerekkel azonban a dolgok soha nem ilyen egyszerűek, és az ugyan kreatív, de nagyon naív anyukának rögtön pofára kellett esnie. Tegnap elmentünk bevásárolni, és amikor ráemeltük a hordozót a bevásárlókocsi tetejére, akkor derült ki, hogy a Nania hordozója pontosan illeszkedik a megfelelő vázhoz, viszont a speciális alakja miatt nem lehet biztonságosan rátenni a bevásárlókocsira, mert egyszerűen lecsúszik róla.
Mikor tanul már meg ez a gyerek járni?!
Legutóbbi hozzászólások