Paramami és Macifiú kalandjai

avagy ami a másikból kimaradt…

off: nania eladó 2009/12/12

Kategória: úton — adryreka @ 9:19 du.

Mivel a blog a legtöbb keresési találatot a nania hordozóra kapja, így gondoltam, akár itt is elmondhatnám, hogy közhírré tétetik, hogy eladnám a nania kerekes hordozónkat. Zsákbamacskát nem árulok – hiszen ez a korábbi bejegyzések egyikéből is látszik -, nekem nem jött be, ugyanakkor arról nem a nania tehet, hogy én 175 centire nőttem. Biztatásként elmondom, hogy a szomszéd utcában lakó kismamának, aki nálam kicsit alacsonyabb, semmi baja nem volt a tolókar hosszúságával. Íme egy kép is a kicsi kocsiról, akit érdekel, szóljon. Ja, és 15 ezer forintot szeretnénk érte, amennyire ez a vatera és a tesz-vesz áraiból kivehető, ez talán egy reális ár.

Vegyétek és vigyétek!

 

kirándul a baba 2009/10/27

Kategória: úton,nyafogás — adryreka @ 2:38 du.

A hétvégén nagyon megörültünk a jó időnek, és rögtön ki is találtuk, hogy a pomázi utcákon való kóborlást lecseréljük egy igazi kirándulásra. El is indultunk Gödöllőre, gondolván, hogy megnézzük a kastélyt, eszünk valamit és sétálgatunk. Nagy csalódás volt, hogy az egyébként magát akadálymentesként hirdető kastélyt nem lehet babakocsival megnézni. A recepción azt mondták, ennek műtárgyvédelmi okai vannak.A kengurut ugyan tudtak volna adni, de abba pici gyereket nem nagyon lehet beletenni (gerincvédelmi okokból), nagyot meg nem igen lehet cipelni (szülői gerincvédelelmi okokból). Nem bírom felfogni, hogy a kerekesszék és a babakocsi miben különbözik egymástól, illetve azt sem, hogy akkor miért nem lehet esetleg egy kisebb babakocsit kölcsönözni a ruhatárban hasonlóképpen ahhoz, ahogy ezt a kerekesszékkel is teszik. Duzzogva hagytuk magunk mögött Gödöllőt, ám a poszt pozitív kicsengéséhez meg kell jegyeznem, hogy így legalább barangolás közben rátaláltunk a vácrátóti botanikus kertre, ami egyszerűen gyönyörű, és nem mellékesen, babakocsival is teljes egészében bejárható.

Valamit valamiért

 

semmi sem egyszerű 2009/10/20

Kategória: úton,nyafogás — adryreka @ 10:18 de.

Közlekedni gyerekkel nem egyszerű, még akkor sem, ha minden eszközünk adott a dologhoz. Nekünk például van Chicco babahordozónk, ami autósülésként is használatos, valamint van babakocsink (Graco Quattro Tour), amit szeretünk, viszont az én C3-asom annál kevésbé. A QT ugyanis nagyon jó kocsi (nagy, bolygósítható kerekei vannak, állítható karú és több fokozatban dönthető), viszont ennek megfelelően eléggé nehéz is – 15 kiló. Ha mindennek cipelése nem lenne még elég, általában egy sima kiruccanáshoz is kell a pelenkázótáska, ami újabb cipelendő súlyt jelent. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bevásárolni igazán csak ott tudok egyedül a gyerekkel, ahol van bevesárlókocsi, hiszen arra csak rá kell pakolni a hordozót, és akkor legalább ketten együtt is be tudunk menni. (Babakocsival nem is próbáltam még bevásárolni, mert elképzelni sem tudom, hogyan kell tolni a kocsit és vinni a kosarat egyszerre.) Vannak viszont olyan helyzetek, ahol nincsen bevásárlókocsi, illetve a babakocsi sem fér, ilyenek például napjaink oly divatos plázái. Kreatív anyukaként azonban nagy mellénnyel arra gondoltam, hogy pillanatokon belül orvosolni tudom ezt a problémát is, így a Tesz-veszen leütöttem egy Naniát, ami egy kerekes hordozó. Elég csak az autóban tárolt ülést rápattintani a vázra, és már mehetünk is plázázni. Súlyát tekintve az egész csupán 5 kiló, és használatban is meglepően masszívnak tűnik.

Gyerekkel azonban a dolgok soha nem ilyen egyszerűek, és az ugyan kreatív, de nagyon naív anyukának rögtön pofára kellett esnie. Tegnap elmentünk bevásárolni, és amikor ráemeltük a hordozót a bevásárlókocsi tetejére, akkor derült ki, hogy a Nania hordozója pontosan illeszkedik a megfelelő vázhoz, viszont a speciális alakja miatt nem lehet biztonságosan rátenni a bevásárlókocsira, mert egyszerűen lecsúszik róla.

Mikor tanul már meg ez a gyerek járni?!

 

 
Follow

Get every new post delivered to your Inbox.